Munka közben,  Utazás

Szicília az új szerelem

Sziasztok!

Egy igazán gyönyörű helyen töltöttem októberben egy egész hetet, méghozzá Szicíliában, ami számomra egy új szerelemmé vált. Megpróbálom kicsit átadni nektek azt az érzést ami engem ott körbevett sok-sok fotóval illusztrálva.

Először viszont elmesélem, hogy is kerültem én Szicíliába. Egy kedves modell ismerősöm ajánlott egy fotósnak, Zolinak, aki ismeri a kint élő nagyon aranyos házaspárt Nórit és Pétert. Ők találták ki, hogy fotós túrákat szerveznek oda, hogy még többen megismerjék azt az elbűvölő helyet. Ezért fotóztak velem egy sorozatot különböző helyszíneken, amivel tudják promotálni a túrákat. Ők 3 éve élnek kint és azt mondták, hogy nagyon jól döntöttek, hogy kiköltöztek. Bevallom őszintén én is nehezen jöttem el onnan, annyira beleszerettem Szicíliába. Habár én nem élnék kint, de azért évente pár hónapot el bírnék tölteni ott.

Körülbelül másfél hónappal korábban dőlt el, hogy október közepén megyek ki és onnantól kezdve nagyon izgatott voltam. Ki ne örülne, ha a borongós őszből a nyárba visszamehet egy picit. Szerencsére október végén ott még annyira jó idő volt, hogy le tudtunk menni a tengerpartra is egy szabadnapon napozni és pihenni. Igazán jól esett és feltöltött az a pár óra is, amíg a napon fekve a tenger morajlását hallgattam.

Úgy terveztük, hogy 4 napot fotózunk és a többit pedig felfedezéssel, turistáskodással töltjük, ami így is volt. Egyáltalán nem volt egy hajszolt menet, élveztem minden pillanatát a munkának és a pihenésnek is.

A fotózásokról majd akkor fogok mesélni, ha készen van az anyag, addig a többi helyről mesélnek ahol jártunk. Például Savoca, Catania, Acireale, Taormina.

Acireale

A szállásunk Acirealeben volt és onnan jártunk mindenfelé. (Acireale fél órára van Cataniától, ahova a repülőgépem is érkezett.) Nóriék egy nagy apartmant béreltek ki nekünk, amiben Zolival (a fotóssal) és Edittel (az egyben sminkes, fodrásszal) laktunk. Ez is egy nagyon szép város, fotóztunk itt is több helyszínen, de erről is később.

Na de térjünk is vissza az ottani életre.
Ugye az tudni kell, hogy Szicíliában van az Etna nevű vulkán. Sajnos ez alkalommal nem tudtunk felmenni rá, mert pont rossz volt az idő, ehelyett Savocaba mentünk, ahol a Keresztapa című filmet is forgatták. Talán az egy egyik kedvenc helyem azokból amiket eddig láttam. Savoca egy kisebb városka 1700 lakossal és egy hegy tetején található, ahonnan mindent be lehet látni.

Savoca

Sokat kérdezgettem arról is Nóriékat, hogy ki szokott-e törni az Etna. Milyen egy ilyen helyen élni nem félnek-e tőle, mert engem ez a dolog például nagyon érdekelt. Mesélték, hogy amióta kint élnek többször kitört, de ez ott teljesen megszokott dolog. Amikor “mozgásban” van a vulkán azt nem úgy kell elképzelni, mint a filmekben. Általában ez egy hosszabb és lassabb folyamat. Kitöréskor is annyira lassú a láva, hogy nem kell félni semmitől. Amikor ott voltam, akkor is előfordult, hogy füstölt, de volt már olyan is, hogy arra keltek fel reggel az ottaniak, hogy a teraszon a több centis hamu fogadta őket és úgy lapátolták össze, mint mi itthon a havat.

Ami még meglepő volt számomra, hogy ha beültünk valahova és valaki egy pohár bort kért, akkor ahhoz hoztak ki egy nagy adag nassolni valót. Mint azt tudni lehet a szicíliaiak és az olaszok nem azért isznak, hogy berúgjanak, hanem mert szeretik a bor ízét és ahhoz, hogy minél többet tudjanak inni mellé enni is kell valamit.

A másik kedvenc helyem pedig Taormina volt, ami Acirealeből háromnegyed óra vonatútra van. Onnan fel kellett sétálnunk a hegyre ahol a város található. Igazi kis túra felsétálni, sok kalóriát elégettünk mire felértünk. Ez a város is szemet gyönyörködtető. Nem tudtam merre forduljak, mit nézzek. Itt található egy görög színház aminek olyan kilátása van, hogy megfogalmazni se lehet. Ott ültem és próbáltam örökre magamba zárni a látványt.

Taormina

Catania

Az emberek teljesen mások, mint itthon. Nagyon közvetlenek, vidámak és segítőkészek. Nagyjából minden 5. ember munkanélküli, de nekik nem a pénz számít, mert ettől függetlenül is boldogok. A szicíliaiak nagy részének ingatlanban van a vagyona, ebből tartják fent magukat és családjukat.
Voltunk Cataniában, ami egy nagyobb város, ahol fotóztunk is délelőtt, egy nagyobb téren ahol az öregemberek kártyáznak minden reggel. Kis pénzekben, de úgy játszanak mintha vagyonokat tennének fel. Nagyon tetszett, amikor ott fotózunk, nem zavarta őket és nyugodtan odamehettem közéjük, oszthattam a kártyákat.

Ezeket az embereket nem zavarja, hogyha fotózzák őket. Péter streetfotós és annyira jól kapja le a pillanatokat, az ottani embereket fotózza. Imádom a fotóit. Elöljáróban pedig mutatok pár fotót az ott készült képekből.

Szeretem ezt a közvetlenséget és ahogy a szicíliaiak az élethez állnak. Szicília egy gyönyörű hely, kedves emberekkel, aki teheti mindenképp látogasson el oda legalább egyszer.

Remélem tetszett a bejegyzésem és meghoztam a kedveteket, hogy ellátogassatok Szicíliába.

Várlak vissza titeket hamarosan.

Brigi

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük